Teszt

Ugyanakkor az IQ korábban túlhangsúlyozott szerepe napjainkban már helyére került. Számtalan statisztikai elemzés bizonyította be, hogy általánosságban az IQ szint nem korrelál a várható teljesítményszinttel. Bár az intelligencia mérése csupán kiegészítő információ, természetesen nagyon fontos része egy teljes személyiség, illetve kompetencia profil egészének.

Magyarországon – szemben a világ számos más társadalmával -, jelentős a szürkeállomány, intelligencia tekintetében nemzetközi szinten nincs szégyenkezni valónk Munkavállalóink IQ-ja a globális számok tükrében jó, szellemi erőtartalékaink számottevőek. Sokan, amikor az IQ kifejezésre gondolnak, hajlamosak összekeverni annak fogalmát az iskolázottság, lexikális tudás, stb. kvalitásokkal. Klasszikus értelemben az intelligencia nem fedi le az általános műveltség, vagy valamilyen szakterületen szerzett különleges mennyiségű ismeret fogalmát.

Az intelligencia szint mérésére leggyakrabban teszteket használnak. A teszteket nemzetközileg úgy kalibrálják, hogy azokon egy ország átlaga 100 IQ pont körülire, a teljes lakosság 68%-ának eredménye pedig 85-115 IQ pont közé essen. Természetesen minden ilyen felmérés a lakosság egészét kell, hogy reprezentálja, nem korlátozódhat például egy olyan szűkebb területre, mint a munkaerőpiac. Ilyen értelemben megvizsgálható, hogy nemzetközi szinten melyik ország lakossága milyen átlagértéket mutat.

Intézetünk mérései alapján a munkaerőpiac szereplői 109-es átlagot, a kvalifikáltabb vezető rétegei pedig 118-122 pont közötti átlagot mutatnak. A teljes lakosság IQ-ja pedig 100 körülire tehető. Ezzel nemzetközi szinten a középmezőny felső tartományában lehetünk.

Az IQ mindezek mellett fontos, további információt is hordoz. Az általunk használt IQ felmérés 3 részterületet is differenciáltan vizsgál:

1. PROBLÉMA MEGOLDÓ KÉPESSÉG

Ez a képességünk a gyakorlatias helyzetfelismerést és problémakezelést, a felmerülő nehézségek gyors átlátását és elhárítását teszi lehetővé. Akik elsődlegesen problémamegoldók, azok operatív területeken, a tényleges feladatmenedzsment területén nélkülözhetetlenek.

2. PROBLÉMA FELVETŐ KÉPESSÉG

Külön képességünk, hogy a problémákat egyáltalán fel tudjuk-e vetni, meg tudjuk-e fogalmazni. Az igazán kreatív emberek elsődlegesen ebben jók. Képesek előremutató kérdéseket feltenni, egy nehézséget olyan szemszögből látni és láttatni, melyen keresztül a megoldáshoz vezető lehetséges utak lerövidülnek.

3. PROBLÉMA FELTÁRÓ KÉPESSÉG

A probléma feltáró emberek minden esetben az okokat firtatják. Nem a közvetlen feladatmegoldással és nem is annak különféle lehetőségeivel foglalkoznak, hanem a nehézségek okait igyekeznek feltárni. Elemző készségük, lényeglátásuk figyelemreméltó.

A 3 IQ terület alapján egy munkakör elemzésekor, más-más erősségünkre alapozhatunk. Nem az fontos csupán, hogy milyen az IQ eredményünk, hanem az is, hogy melyik fajta (megoldó, felvető, feltáró). Az egyes munkakörök kialakításánál figyelembe kell vennünk, hogy egy, a problémák kezelésében erős, gyakorlatias munkatársat, ne tegyünk kreatív, fejlesztési feladatkörbe. Ugyanígy, akinek a gondolkozásmódja alapvetően felvető, ne kérjük arra, hogy aprólékos, nagy türelmet és pontosságot igénylő, feltáró munkakört töltsön be.

A különböző személyiség és kompetencia profillal rendelkező munkatársak együttesen, a hatékonyság, illetve a „hatékonytalanság” új dimenzióit nyitják meg. Nem véletlen a megállapítás: a HR területén az 1+1 egyenlő lehet 3-al, de akár 0,7-el is. (Vannak olyan személyiségek, melyek erősítik, míg mások gyengítik egymást.) Ez igaz két ember viszonylatában. Ha nagyobb csoportot vizsgálunk, a jelenség még szélsőségesebb eredményekhez vezethet.

Több személy egymásra gyakorolt hatását, előrejelezhetjük szociometriai elemzésekkel, csoportdinamikai mérésekkel. Intézetünk, saját személyiség profil tesztrendszerét használva, mélyreható és részletes csoportdinamikai analíziseket készít, olyan partnerei részére, akik biztosra szeretnének menni, személyzeti döntéseik és HR fejlesztési lépéseik megalapozásakor.